Karácsonyi készülődés az Örök Városban
Szerző: Bókay László
A keresztény világban mindenhol készülnek Jézus születésnapjára, a karácsonyra, így természetesen Róma, az Örök Város is ünnepi lázban ég. A fogyasztói társadalom az emberekre erőlteti a vásárlás, a lehetőségeinkhez képest nagy értékű ajándékok beszerzésének kényszerét, melyet ebben az esztendőben a reklámokkal – a gazdasági válság miatt – már jóval advent előtt kezdtek belénk sulykolni. Nehéz a média „támadásának” ellenállni. Van azonban egy állam – az egyházi, mely bár készül az ünnepre, mégsem a fogyasztásra, a pénz herdálására helyezi a hangsúlyt, hanem az ünnep lényegére – Jézus születésére.
A betlehemi jászol állításának hagyománya Szent Ferenc nevéhez fűződik, aki egykor élőképben jelenítette meg Jézus születését. A Vatikánban a karácsony közeledtének nélkülözhetetlen jele, hogy a Szent Péter tér egy részét lezárják, azt eltakarják paravánokkal a kíváncsi tekintetek elől, és felállítják a pápai állam betlehemét. 1982 óta II. János Pál pápa kifejezett kérésére hatalmas karácsonyfát is állítanak mellé, melyet – immár hagyományként – minden esztendőben más-más európai ország adományoz a Szentatyának. Küldött már „ajándékot” több olaszországi tartomány, Ausztria és Csehország, de érkezett hatalmas fenyő Erdélyből is. Ebben az esztendőben Belgium küldi a fenyőfát a térre, melyet október elején választottak ki Spa városa közelében. A harminc méter magas, körülbelül 14 tonna súlyú fenyőfát az Ardennek erdőiből november 23-án vágták ki és szállították Rómába. A fa korát körülbelül kilencven évre becsülik, törzsének átmérője pedig kétszázhatvan centiméter.
A vatikáni karácsonyfát a fehér lámpafüzér mellett mintegy kétezer arany- és ezüstszínű üveggömb díszíti, csúcsán fehér csillag ragyog. Külön kis ünnepség keretében szokták advent harmadik vasárnapjának előestéjén meggyújtani a fán az égőket, ám a betlehem megtekintésére szentestéig várnia kell Róma népének, az odalátogató zarándokoknak és a kíváncsiskodó turistáknak. Az utóbbi időben az ünnepek elmúltával „újrahasznosítják” a fát – melyből játékokat és kerti bútorokat készítenek.
Bár a Szent Péter téren felállított fának már hagyománya van, a római családoknál ennek szokása csupán az utóbbi években terjedt el. Tíz évvel ezelőtt még nagyon nehéz volt Rómában fenyőfát vásárolni karácsonyra. Tűvé kellett tenni a várost, hogy az ember olyan virágboltot, esetleg kertészetet találjon, ahol advent vége felé a családnak megvehette a Magyarországon nélkülözhetetlennek hitt karácsonyi kelléket – a fenyőfát. Ennek talán történelmi okai is vannak. A karácsonyfa-állítás hagyománya német földről származik, Itáliában inkább betlehemet állítottak, melyet már adventben előkészítettek, ám a jászolba a kis Jézust csak december 24-én tették, s a háromkirályok pedig január 6-ig lassan-lassan közeledtek a barlang felé. Mára már változott a helyzet, a belvárosban is egyre több helyen lehet kapni fenyőfát, legtöbbször gyökérrel együtt, hogy az ünnepek elmúltával el lehessen ültetni ismét. Szentestén sok olasz családban nincs komolyabb ajándékosztás, mivel a gyerekek január 6-án a Befanától kapnak ajándékot. A világ más tájain is ismerik ezt a „jóságos” boszorkányt, aki a hagyomány szerint a háromkirályok hívása ellenére nem ment Betlehembe velük, ám utóbb seprűjével mégis útnak indult, de nem érte be a napkeleti bölcseket, és nem találta meg a kis Jézust sem. Azt tartják, azóta viszont minden jó gyereknek, akivel találkozik, ajándékot ad.
Visszatérve vízkereszttől a szentestéhez, a Vatikánban persze a legnagyobb ünnepet a pápa által bemutatott éjféli mise jelenti. A gyönyörűen kivilágított Szent Péter téren mindenki megtekinti a lámpafüzérrel pompázó karácsonyfát, megnézheti a minden esztendőben másként berendezett hatalmas betlehemet, majd az éjféli misén – melyet a pápa mutat be, részt vehet.
Másnap délben szokta a várost és az egész földkerekséget Urbi et Orbi áldásával köszönteni a pápa. Ilyenkor hatalmas tömeg gyűlik össze a Szent Péter téren, hogy meghallgassa a pápa karácsonyi üzenetét és fogadja Rómának és a világnak szóló áldását. Közel százötven ország televíziója szokta ezt közvetíteni, így az emberek értesülhetnek arról, hogy a betlehemi barlangban megszületett Istengyermekhez intézett fohásznak reményt kell adnia az emberiségnek, szavait mindenkinek meg kell hallania: az egyszerű embereknek épp úgy, mint a nemzetek felelős vezetőinek.
