Lányok is járhatnak Kalazanci Szent József örökébe
Kecskeméti döntés
Szerző: Farkas P. József
A vita nem ma kezdődött. Igazából a rendszerváltozás időszaka indította el a gondolatot: ne zárják ki a lányokat Kalazanci Szent József testamentumából. Az azóta eltelt húsz esztendő alatt pro és kontra sok minden elhangzott, de végül megszületett a döntés: koedukált iskolaként kezdi meg a következő tanévet a kecskeméti Piarista Gimnázium.
– Nyolcadik osztályos leánydiákjaink tekintélyes része szeretne a piarista iskola keretei között továbbtanulni, ám erre a fiúiskola nem adott lehetőséget – mondja Nagy Attila atya, az intézmény igazgatója. – Egyébként is már régóta megszólítanak bennünket szülők és diákok ezzel a kéréssel: tegyük koedukálttá középfokú oktatásunkat. Fontos hiánypótlás is ez, hiszen Kecskeméten és közvetlen környékén jelenleg nincs koedukált katolikus középiskola, noha sok szülő és gyermek választaná azt.
– De a fiúiskola nemes, már-már legendás tradíció, romantikus öregdiák-vallomások népszerűsítik mindenfelé.
– Ez igaz. De szembe kellett néznünk a ténnyel, hogy a koedukált oktatásra jelenleg nagyobb az igény. Az egyeztetés, véleménycsere egy éven át tartott. Ezalatt alaposan körüljártuk és átbeszéltük a kérdést tantestületi szinten és a szülőkkel is. Meggyőződésem, hogy Kalazanci Szent József atyánk is egyet értene velünk, megnyugtató, jó döntés született.
– Mit nyer és mit veszít az intézmény az új oktatási formával?
– A mérleg egyensúlyban lesz. Pusztán a váltás miatt a pedagógiai elveinken nem kell változtatnunk. Az országban a piarista iskolák nagy részében már jelenleg is ilyen oktatás folyik. A piarista pedagógia lényegéhez nem tartozik, hogy fiú-, vegyes vagy lányiskoláról beszélünk.
– Az elmúlt években a piaristák újrafogalmazták küldetésnyilatkozatukat. Miért érezték ennek szükségességét?
– A világ gyorsan változik körülöttünk, és mindez hatással van a piarista iskola arculatára. Útkeresés jellemzi iskolánkat és fenntartónkat, a piarista rendet is. A piarista oktatás hagyományosan megfogalmazott jelmondatai, mint amilyen például a „pietas et litterae” – vallásos élet és tudomány –, ma már egyre kevesebb ember számára motiválóak. Érdemes időnként újrafogalmaznunk küldetésünket, hogy a társadalmat hatékonyan szólíthassuk meg vele, a magunk számára pedig életteli, lelkesítő legyen.
Nem tartható a „nihil novi” – a semmi újat! – hozzáállás sem. Az elmúlt időszakban számos pályázaton szerepeltünk sikeresen. Ennek köszönhetően nagyobb hangsúlyt helyezhettünk pedagógusaink továbbképzésére, és új színek jelenhettek meg pedagógiai módszereinkben. Az ismeretközpontú oktatási formák helyett például nálunk is egyre inkább előtérbe kerül a gyakorlati életben jobban hasznosítható készségfejlesztés, tudván persze, hogy ez utóbbi szemlélet sem lehet kizárólagos.
– A vallásos jelleg csökkenését is jelenti mindez?
– Az értékekre, különösen is a jó erkölcsökre való nevelés továbbra is lényegi eleme iskolánknak. Azonban ebben a kérdésben sem tehetünk úgy, mintha semmi sem változott volna az elmúlt évtizedekben. Éppen ezért lehetővé tettük például, hogy diákjaink kétféle hittan közül válasszanak aszerint, hogy mennyit jártak korábban hitoktatásra, illetve mennyire fogékonyak a keresztény tanítás iránt.
Fontos alapelvünk: hogy rámutassunk az evangéliumi eszményekben gyökerező értékekre, tradíciókra, és diákjainkon keresztül a társadalmat keresztény szellemben próbáljuk jobbá tenni. Új kezdeményezés intézményünkben, a „Tevékeny Szeretet Iskolája”, amelyben diákjaink különböző karitatív szolgálatokba tudnak bekapcsolódni (idősek és betegek látogatása, diáktársaik korrepetálása, a fogyatékkal élők segítése). Előttünk áll érvényesen, iránymutató ként alapítónk szava, amelyet négy évszázaddal ezelőtt írt le, de máig érvényes: „ha ugyanis a gyerekeket kiskoruktól fogva szorgalmasan nevelik vallásos életre és műveltségre, kétség kívül remélhető, hogy egész életük alakulása boldog lesz”.
