Gondolatok egy nagyböjti lelkigyakorlaton
Aranymosók
Szerző: Jakubecz Márta
Fotó: Lambert Attila
Kinn még éles a levegő, nyoma sincs enyhülésnek. Nagyböjti előkészület itt, a hegyen. A lelkigyakorlatos ház kápolnájában a szentségi Jézus előtt térdelünk. Őszinte megnyilatkozások hangzanak el, itt senki sem szégyenli egymás előtt a szenvedéseit, és azt, hogy nagy szüksége van Isten kegyelmére. Mint mindig.
Nagyböjt. Beleállunk a képzeletbeli folyóba, hogy tisztára mossuk a lelkünket. Akként próbálunk a negyven nap alatt „megtisztulni”, lélekben a húsvétra készülni, mint ahogy Mécs László az Alázat című versében írja:
„Aranymosónak álltam életem folyójába…”
Nekiállunk hát „aranyat mosni”: kihozni magunkból az értékeket, és megtakarítani azokat a rájuk rakódott szennytől, kisebb-nagyobb bűntől.